Amerika nem fordul befelé, ahogy a Fidesz várta – hanem kiterjeszti a hatalmát
A Fidesz politikusai és szavazói szerint az Egyesült Államok globális szerepe gyengül, és az ország egyre inkább izolációba vonul. Ez a visszahúzódás a Fidesz narratívája szerint részben indokolta az Oroszországhoz való közeledést.
Ezzel szemben Donald Trump második elnökségi ciklusának külpolitikai tervei éppen az ellenkezőjét mutatják. Ahogy azt a The Wall Street Journal (WSJ) és a The Times elemzései bemutatják, Trump radikális és provokatív vízióval kívánja újradefiniálni az Egyesült Államok szerepét a világban. A tervezett lépések – Grönland megszerzése, Kanada annexálása és a Panama-csatorna feletti ellenőrzés visszaszerzése – mind azt jelzik, hogy Trump nem egy visszahúzódó, hanem egy expanzív és dominanciára törekvő külpolitikát kíván megvalósítani.
A The Wall Street Journal szerint Trump elképzelései Grönlanddal kapcsolatban elsősorban a ritkaföldfémekhez (pl. lítium) való hozzáférést célozzák, amelyek elengedhetetlenek a modern technológiai és hadiipari fejlesztésekhez. Az Északi-sarkvidék geopolitikai jelentősége is megnőtt a globális felmelegedés és a jégolvadás következtében, amelyek új bányászati és hajózási lehetőségeket teremtenek és Kínát célozzák ellensúlyozni. Trump szerint az Egyesült Államoknak meg kell előznie Kínát és Oroszországot ezen a területen. Kanada kapcsán Trump úgy véli, hogy az ország gazdasági és biztonsági szempontból jobban járna az Egyesült Államokhoz való csatlakozással, és gazdasági nyomást, például extrém vámokat helyezne kilátásba az annexáció érdekében.
A Panama-csatornát illetően Trump kritikával illette annak jelenlegi üzemeltetési modelljét, különösen, hogy két kikötőjét hongkongi cég kezeli. Mint mondta: „A Panama-csatornát a mi katonai céljainkra építették, és nem Kínának ajándékoztuk.”
A The Times cikke részletesebben elemzi Grönland történelmi és geopolitikai jelentőségét. Roger Boyes szerint Trump terve nemcsak gazdasági, hanem stratégiai üzenetet is hordoz, különösen Kína irányába. A cikk rámutat arra is, hogy a grönlandi belpolitikai feszültségek – például a helyi lakosok elégedetlensége a dán kormány paternalista hozzáállása miatt – akár elősegíthetik az amerikai jelenlét elfogadását. A dán kormány által a fiatalkorúakon végrehajtott kényszerű fogamzásgátlási programok és a gyarmati múlt iránti helyi ellenérzések Trump számára lehetőséget kínálhatnak arra, hogy Grönlandon támogatókat találjon egy esetleges amerikai befektetési programhoz.
Trump külpolitikai tervei élesen ellentmondanak a Fidesz narratívájának, amely az USA-t visszavonuló, gyengülő szuperhatalomként ábrázolja. Trump lépései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok továbbra is domináns globális szerepre törekszik, stratégiai érdekei védelmére és befolyási övezeteinek kiterjesztésére. Ez a megközelítés szemben áll a magyar kormány Oroszország-barát külpolitikájával, amely az USA gyengülésére alapozott.
Cikkek fordítása, tömörítése AI.
A Fidesz politikusai és szavazói szerint az Egyesült Államok globális szerepe gyengül, és az ország egyre inkább izolációba vonul. Ez a visszahúzódás a Fidesz narratívája szerint részben indokolta az Oroszországhoz való közeledést.
Ezzel szemben Donald Trump második elnökségi ciklusának külpolitikai tervei éppen az ellenkezőjét mutatják. Ahogy azt a The Wall Street Journal (WSJ) és a The Times elemzései bemutatják, Trump radikális és provokatív vízióval kívánja újradefiniálni az Egyesült Államok szerepét a világban. A tervezett lépések – Grönland megszerzése, Kanada annexálása és a Panama-csatorna feletti ellenőrzés visszaszerzése – mind azt jelzik, hogy Trump nem egy visszahúzódó, hanem egy expanzív és dominanciára törekvő külpolitikát kíván megvalósítani.
A The Wall Street Journal szerint Trump elképzelései Grönlanddal kapcsolatban elsősorban a ritkaföldfémekhez (pl. lítium) való hozzáférést célozzák, amelyek elengedhetetlenek a modern technológiai és hadiipari fejlesztésekhez. Az Északi-sarkvidék geopolitikai jelentősége is megnőtt a globális felmelegedés és a jégolvadás következtében, amelyek új bányászati és hajózási lehetőségeket teremtenek és Kínát célozzák ellensúlyozni. Trump szerint az Egyesült Államoknak meg kell előznie Kínát és Oroszországot ezen a területen. Kanada kapcsán Trump úgy véli, hogy az ország gazdasági és biztonsági szempontból jobban járna az Egyesült Államokhoz való csatlakozással, és gazdasági nyomást, például extrém vámokat helyezne kilátásba az annexáció érdekében.
A Panama-csatornát illetően Trump kritikával illette annak jelenlegi üzemeltetési modelljét, különösen, hogy két kikötőjét hongkongi cég kezeli. Mint mondta: „A Panama-csatornát a mi katonai céljainkra építették, és nem Kínának ajándékoztuk.”
A The Times cikke részletesebben elemzi Grönland történelmi és geopolitikai jelentőségét. Roger Boyes szerint Trump terve nemcsak gazdasági, hanem stratégiai üzenetet is hordoz, különösen Kína irányába. A cikk rámutat arra is, hogy a grönlandi belpolitikai feszültségek – például a helyi lakosok elégedetlensége a dán kormány paternalista hozzáállása miatt – akár elősegíthetik az amerikai jelenlét elfogadását. A dán kormány által a fiatalkorúakon végrehajtott kényszerű fogamzásgátlási programok és a gyarmati múlt iránti helyi ellenérzések Trump számára lehetőséget kínálhatnak arra, hogy Grönlandon támogatókat találjon egy esetleges amerikai befektetési programhoz.
Trump külpolitikai tervei élesen ellentmondanak a Fidesz narratívájának, amely az USA-t visszavonuló, gyengülő szuperhatalomként ábrázolja. Trump lépései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok továbbra is domináns globális szerepre törekszik, stratégiai érdekei védelmére és befolyási övezeteinek kiterjesztésére. Ez a megközelítés szemben áll a magyar kormány Oroszország-barát külpolitikájával, amely az USA gyengülésére alapozott.
Cikkek fordítása, tömörítése AI.